Elérkeztünk a mai naphoz is. Végre bemutathatom családunk új tagját: Minhot (민호 - Minho)! A kutyusért röpke 120 km-t utaztunk Mátraszelére. Minho 2 hónapos fiúcska, édesanyja magyar vizsla, édesapja ismeretlen, de nagy valószínűséggel labrador. 4 testvérétől és édesanyjától búcsúzott, de inkább csak akkor sírt, amikor a kocsiból kiszállva tudatosult benne, hogy ennyi, nincs több mami. A két órás utat szinte szünetek nélkül átaludta és már azt észrevettük, hogy szereti, ha kicsit lóg a feje. Száraz tápon már nyammog, bár a kölyköknek való táppal kicsit megszenved, nem tudja normálisan a szájába venni a lapos koronghoz hasonlító falatot, többször kiesik a szájából, de már ehhez is hozzászokott. Új neki még ez a helyzet, de már próbáltuk megtanítani, hogy hallgasson a nevére (több-kevesebb sikerrel). Szeret rágcsálni, sőt, a nadrágom szárát is elkapta és morogva konstatálta, hogy ő bizony el nem engedi. Valamelyik nap veszek neki rágójátékot, hadd lelje örömét benne.
Szóval, ő lenne az új családtag, akit már mindenki a szívébe fogadott.
Minho! Jó gazdád leszek és ígérem, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy jól érezd magad nálunk!
