Sachiko

Sziasztok! A nevem Pszichokutty (vagy Sachiko) - választhatsz eme kettőből. Eredetileg a blog az egyik kurzusomra készült, de a blogimádatom elragadott, és hivatalosan ez most az egyetlen blogom. Itt a mindennapjaimról, a gondolataimról olvashattok, vagyis bepillantást nyerhettek a világomba. A blog eléggé összetett, az éppen látott filmtől kezdve a lelkivilágomon át, a zenén keresztül mindent olvashattok, ha kedvetek támadna hozzá. Jó szórakozást :)

Nyolcadik - Miért vagyunk boldogtalanok?

2011.02.24. 19:49 - pszichokutty

Hello Blog-egerek!

Az egyik csoporttársamtól tegnap kölcsönkaptam egy könyvet. Már aznap kivégeztem ezt a 155 oldalas szösszenetet, köszönhetően a három órás szünetemnek. A címe: "Miért vagyunk boldogtalanok? Nők, férfiak, párkapcsolatok"

4 pszichológus írt bele: Dr. Csernus Imre, Dr. Almási Kitti, A. J. Christian és Popper Péter.

Talán a legérdekesebbnek Popper Péter írását találtam. Elrontott kapcsolatok. Hiába hívja fel a figyelmünket, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, több mondatában is magamat véltem felfedezni benne. Hogy kicsit él bennem a birtoklási vágy. Persze nem akarom elvakultan birtokolni azt a valamit/valakit, de mégis. Annyi minden kis hibát vétek el, de ez mind a gondolkodásmódom miatt van így.

Tehát próbálom összegezni magamban, letisztázni, hogy mégis most hogy érzem magam, boldog vagyok-e, valamint, hogy min tudok változtatni, hogy kicsit optimistábban tekintsek a világra. Mert a gyermekkori optimizmusom mintha teljesen elszállt volna és helyébe került a felnőttek örökös pesszimizmusa. De én visszaakarom szerezni az optimizmusom. Hiányzik. Kell nekem.

Tabula Rasa.. tiszta lappal akarok nekilátni az életem hátralevő részének. Sok sikert magamnak! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichokutty.blog.hu/api/trackback/id/tr202688262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kriszti-chan 2011.02.26. 21:32:35

Szerintem is jó volt a könyv...én pl anyumat is felismertem néhány dolognál..pl.: nem tud úgy örülni, mint régen dolgoknak, és azoknak sem, amiknek én örülök, és szeretném, ha ő velem örülne. Amúgy én is pont az éreztem ki, hogy a sok "aki nem inge,nem veszi magára" azt akarja nekem mondani, hogy igenis ez én vagyok, értsem meg.


süti beállítások módosítása