Hello Blog-egerek!
Az egyik csoporttársamtól tegnap kölcsönkaptam egy könyvet. Már aznap kivégeztem ezt a 155 oldalas szösszenetet, köszönhetően a három órás szünetemnek. A címe: "Miért vagyunk boldogtalanok? Nők, férfiak, párkapcsolatok"
4 pszichológus írt bele: Dr. Csernus Imre, Dr. Almási Kitti, A. J. Christian és Popper Péter.
Talán a legérdekesebbnek Popper Péter írását találtam. Elrontott kapcsolatok. Hiába hívja fel a figyelmünket, hogy akinek nem inge, ne vegye magára, több mondatában is magamat véltem felfedezni benne. Hogy kicsit él bennem a birtoklási vágy. Persze nem akarom elvakultan birtokolni azt a valamit/valakit, de mégis. Annyi minden kis hibát vétek el, de ez mind a gondolkodásmódom miatt van így.
Tehát próbálom összegezni magamban, letisztázni, hogy mégis most hogy érzem magam, boldog vagyok-e, valamint, hogy min tudok változtatni, hogy kicsit optimistábban tekintsek a világra. Mert a gyermekkori optimizmusom mintha teljesen elszállt volna és helyébe került a felnőttek örökös pesszimizmusa. De én visszaakarom szerezni az optimizmusom. Hiányzik. Kell nekem.
Tabula Rasa.. tiszta lappal akarok nekilátni az életem hátralevő részének. Sok sikert magamnak! :)
