Szégyen... Több, mint egy hete nem írtam ide nektek.
Ami újdonság: Blogjelenségekből megkaptam az értékelést (amiatt készült ez a blog), ezért úgy döntöttem, hogy átköltözöm egy másik blogmotorra és ott folytatom a blogot. Nem annyira voltam megelégedve a blog.hu-ra, többször volt olyan, hogy nem tudtam elmenteni a bejegyzést, vagy eltűnt.
Nemsokára vizsgaidőszak, beadandók gyártásába fogok, valamint néhány projectet el kéne kezdenem.
Minho: már több mint egy hete itt van, megszokta már nálunk. csámcsog a száraztápon, behabzsolja a töltött káposztát (vagy éppen a gulyáslevest), eltünteti a labdáit, valamint csócsálni akarja a kezünket. Játékos, lusta, és aranyos. Még nem tudja elviselni a nyakörvet, folyamatosan vakarózik tőle, szóval az még függőben van. Gyakoroljuk a pórázon sétálást is, több-kevesebb sikerrel, de megy. Játéknak tekinti a pórázt és séta közben csócsálja (csak az udvaron sétálunk még).
No de.. én elköltözöm, a blogcímet, ha nem bánjátok nem rakom itt nyilvánossá, ha valaki szeretné, okos módon feltudja venni velem a kapcsolatot. Addig is,
Viszlát blog-egerek!